Nagyigmánd nagyközség

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Komáromi kistérség
Lakosság: 3154 fő
Terület: 51.39 km²
Népsűrűség: 61,37 fő/km²
Rang: nagyközség
Körzet hívó: 34

Fekvése

A községháza

A Kisalföld keleti szegletében helyezkedik el. Az M1-es autópályával 5 km-nyi távolságban a 13-as főút köti össze.

Története

A falu centrumában

Nagyigmánd elnevezése a német Wigman személynévből ered, mely egykori tulajdonosára, a Gizella királynéval ideérkezett bajor lovagok egyikére utal. Legkorábbi okleveles említése 1233-ból származik. 1241-ben a tatárok elpusztították, de 1257-ben már királyi udvarnokok laktak a területén. 1332-ben Róbert Károly király Tamás csókakői várnagynak adományozta. Az 1400-as évek elején a Zichyek tartottak igényt a falura. A 15. század közepén pedig már a Hédervári család volt itt a birtokos. 1526-ban Bakith Pál és testvérei kapták királyi adományként. A török a szomszédos Csanak és Csicsó településekkel együtt többször is elpusztította, így elnéptelenedett és csak nehezen települt be újra. A török korban elpusztult Csanak falu nevét őrzi Kiscsanak-puszta. 1676-ban a Ghyczyek is birtokosok lettek a településen, majd a 17. század végén a gesztesi uradalommal együtt ez is az Esterházy család birtokába került. A szabadságharc alatt Haynau Igmándon rendezte be főhadiszállását. 1863-ban Schmidthauer Antal komáromi gyógyszerész a csicsó lelegelőn rátalált a világhírű igmándi keserűvíz első forrására. A Komáromban palackozott keserűvízzel Nagyigmánd országos hírnévre tett szert. 1908-ban létesült a községben az egyedüli gőzmalom; a Halom-malom.

A pékség

Külterületei

Bóday-puszta

A Bóday (Boday) család 1718-ban kapott Bóday Miháy révén nemesi címet. A nemes Bóday família már a XIX. század első felében tagja volt a szentmihálypusztai nemesi közbirtokosságnak. A Bódayak is a vármegyei hivatalviselő nemesi réteghez tartoztak:Bóday János 1824-ben főszolgabírói posztot töltött be Komárom vármegyénél, Bóday Dénes pedig a vármegye egyik utolsó táblabírája volt. Az 1898-ban legtöbb adót fizető nagy- és kisigmándi lakosok listáján Bóday Lajos kisigmándi földbirtokos a 3. volt, minden bizonnyal ő emeltette a historizáló (eklektikus) stílusú bódaypusztai kúriát az 1900-as évek táján. Az épület utolsó tulajdonosa dr. Bóday László, ügyvéd volt. Az épületet 1951-ben kisajátították, a Bódayak ekkor hagyták el a pusztát. Később a Tatai Parkerdőgazdaség kapta meg a kisajátított épóületet, amely később szolgálati lakásokat alakított ki falai között. A rendszerváltozás táján a Tatai Parkerdő Rt. eladta a kúriát jelenlegi tulajdonosának. Az épületben napjainkban két lakás található.

Milkovics-Melkovicspuszta

A hagyomány szerint Szentmihálypuszta egyik közbirtokos nemesi családja, a méhkerti Milkovics família Dalmáciából származik, János nevű tagja 1606-ban kapott címeres nemeslevelet fiaival, Jánossal és Györggyel együtt. A milkovicspusztai kúriát a hagyomány szerint Milkovics Zsigmond emeltette 1640 körül klasszicista stílusban.A XX. század elején már inkább üdülőnek használta a küriát a Milkovics família, majd eladta azt a földbirtokokkal együtt a giczi-,assa- és ablanczkürthi Ghyczy családnak. Egészen a kisajátításig a Ghyczyek tulajdonát képezte az épület. 1945 után a Szőkepusztai Állami Gazdaságé lett az épült, melynek falai között szolgálati lakásokat helyeztek el. A rendszerváltozás után a Komáromi Mezőgazdasági Rt. tulajdonába került a puszta, a kúria ma is lakóházként szolgál. A major egykori magtára máig megvan, a kúria kertjének egy része is látható még.

===Thalypuszta===

A széchy-szigeti thaly család Pozsony vármegyei eredetű, nevüket az ottani Máratál (Mária-Thal, Marienthal) helységről vették. A mohácsi vészt követően – mivel a család a református valáásra tért át, és Szapolyai János királyt támogatta – a máratáli barátok elűzték őket ősi birtokaikról, ekkor költözött a família Komárom vármegyébe. Itt Csépen, Szentmihálypusztán, Neszmélyen és (Rév)Komáromban szereztek birtokokat, e területeken kúriákat is építettek.

Ghyczypuszta

Ghyczypuszta és a kúri jelenleg Nagyigmándhoz tartozik,egykor azonban a mára elpusztult Szentmihály faluhoz, majd a Kisigmándhoz kapcsolt Szentmihálypusztához tartozott területe. 1580 körül Kisigmánd és Szentmihálypuszta területén a Kincsy és a (galánthai és ) nebojszai Balogh famíliák osztoztak, Balogh Ferenc lányát, Borát vette feleségül giczi-,assa- és ablanczkührthi Ghyczy Pál. Nagyigmándon 1676-ban lett a Ghyczy család birtokos, ezen birtokuk nagy része azonban a XVII.század végén a galánthai gróf Esterházy család birtokába került, a Ghyczyek viszont továbbra is birtokosok maradtak – az akkkor Kisigmándhoz tartozó – Szentmihálypusztán.

Ezen a Pusztaszentmihálynak is nevezett területen Komárom vármegye nemességének egyik legerősebb, legtekintélyesebb bázisa alakult ki a nemesi közbirtokosoknak köszönhetően. Szentmihályon később ét puszta alakult ki, melyek birtokosaikról kapták nevüket, ezek a Bóday-, a Csejthey-, a Ghyczy-, a Milkovics-, a Thaly-, a Szarka-,és a Baloghpuszták voltak. 1896-ban az országos millenniumi ünnepségek mellett szinte minden település tartott saját megemlékezést is. Így volt ez Szentmihálypusztán is, ahol a helyi birtokosok, a Bóday, a giczi,assa- és ablanczkürthi Ghyczy, a méhkerti Milkovics, és a széchy-szigeti Thaly családok tagjai – azaz Ghyczy Elemér, Milkovics Imre, Thaly Ferenc, Bóday Ferenc és Szarka Dénes - egy-egy fát ültettek a 7 vezér, valamint Árpád fejedelem emlékére. Az utóbbit jelképező fa gyökerei közé egy palackba rejtett üzenetet rejtettek el, melyben arra kérték ennek megtalálóját, ültessen azon helyre új fákat, s ezen írást tegye ismét a fa tövé alá. Ezek a közbirtokos nemesi családok idővel felépítették saját pusztáikon kúriáikat. Ezek közül a ghyczypusztai, a milkovicspusztai, a bódaypusztai, a thalypusztai és a kisigmánd-újpusztai áll, a szőkepusztait és két Ghyczy-kúriát viszont lebontottak.

A ghyczypusztai kúria elődjét az 1852-ben elhunyt Ghyczy János felesége emeltette 1855 körül, ez az épület három szobával rendelkezett, és inkább csak nyaranta használták. Ghyczyné második fia,Ghyczy Pál 1860-tól lakott a pusztán, a kúriát ő építtette ki ma látható formájában 1866-ban.Ghyczy Pál 1868-ban bekövetkezett halála után bátyjára, Józsefre szállt a kúria a Ghyczy-puszta. A família az 1930-as évek elején az I. világháborúba elhunyt 31 igmándi katonának emlékművet készíttetett. Ezt a ghyczypusztai kúria közelében álló római katolikus kápoln mellett állították fel. A II.világháború idején Ghyczy Elemér eltűnt, a birtokot ekkor Ghyczy István örökölte, tőle vették el 1949-50-ben a ghyczypusztai kúriát. Az épület ezután a Nagyigmándi Termelőszövetkezet kezelésébe került, amely hét kisméretű szolgálati lakást alakított ki benne. Későbbb a Komáromi Mezőgazdasági Kombináté lett a kúria,amely 1985-ben teljesen felújíttatta: ez a helyreállítás azonban nem az eredeti állapotoknak megfelelően történt, a klinkertégla burkolatú falakat bevakolták. Az épületnek idegenforgalmi és vendéglátási célokat szántak, szabadidőházat szerettek volna berendezni falai között. A rendszerváltozás után magántulajdonba került a kúria, melyet 1997-ben ismét tataroztak.A felújított kastélyt ma német tulajdonosa használja. Gondozott parkjában tó terül el.

Nevezetességei

Tájkép a faluról

Az "igmándi-víz" forrásai.
Barokk stílusú római katolikus templom 1775-1777-ben; barokk plébániaház 1749.Tervezte: Fellner Jakab.
Thaly-kúria

Szabadon álló, földszintes, téglalap alaprajzú épület. Főhomlokzata 2V+A+(1+A+1)+3 osztűsú, középen rizalit lép ki a fal síkjából, felette timpanon látható kör világítóablakkal. A rizalit előtt terasz húzódik, melynek egykor pillérek által tartott vaskorlátja volt. Hátsó homlokzata átalakított, két eredeti ablaka még látható. A jobb oldali oldalhomlokzat szintén átalakított,a bal oldalin két dupla ablak látható eredeti rácsozattal. A sarkok kváderes díszítésűek, a falak többi része sávozott. Belseje kéttraktusos elrendezésű. A kúria alatt húzódó pince ablakai a lábazatban nyílnak, a pinceajtó szegmensíves záródású.

'Melkovics-kúria

Szabadon álló, földszintes, U-alaprajzú, teljesen átalakított épület. Főhomlokzatán még látható néhányeredeti pilaszterfejezet és néhány szemöldökpárkány. Megmaradt két eredeti ablak és az egykori főbejárat előtt a ,,vörös márvány" padlóval és lépcsővel ellátott terasz. A hátsó homlokzaton két eredeti ajtó, a bal oldali homlokzaton egy eredeti ablak látható. A tetőgerinc vasból készült díszítése máig megmaradt. Az épült alatt boltozatos pince húzódik. A kúria mellett egy melléképület látható fadíszes oromzattal, ez egykor a "kisasszony fürdője" volt.

Bóday-kúria Szabadon álló, földszintes, U-alaprajzó épület. Főhomlokzatának két szélén erősen előreugró rizalitok húzódnak, ezeken két ablak látható. Közöttük, a homlokzati szakasz előtt fából ácsolt verenda húzódik, melyhez "vörös márvány" lépcső vezet fel.Mögötte három félköríves záródású, eredeti vasrácsod ajtó látható.A rácsos ablakok felett háromszög-szemöldök húzódik,néhány helyes nm egmaradt az ablakok eredeti zsalugátere.Bal oldali oldalhomlokzata A+V osztású (V=vak), az ajtó felett az eredeti vas előtető látható. A jobb oldali oldalhomlokzat V+2 osztású, itt is háromsög-szemöldökűek az ablakok. A hátsó homlokzat 1+2+1 tengelyes, középen jelzésszerűen kiemelkedő rizalit lép ki a fal síkjából.Az épület tetejének gerincén az eredeti fémdísz fut végig. Alatta pince húzódik

A földvár légifotója

Következő községek

További községek